2011. március 23., szerda

Okosságok - Mindent a közbélésről (betétanyag)...

R, MINT RAGASZTÓS KÖZBÉLÉSEK


A ragasztós közbélésekkel szemben támasztott igények

A ruházati termékekkel szemben követelmény, hogy a ruhadarab bizonyos részein merevebbek legyenek, ezzel tartásuk legyen, pl. elejék, gallérok, stb. Régen a merevítő közbélések kizárólag szövött textíliából készültek. Ma már kiváló minőségű, és széleskörű igényeket kielégítő un. ragasztós közbéléseket gyártanak, amelyek szinte teljesen kiszorították a hagyományos merevítő közbéléseket.

A ragasztással rögzített közbélés nagymértékben javítja a szövet szerkezetét, az elkészült ruhadarabnak tartást ad, ezzel javítja a minőségét, a hordási viselkedését, valamint megjelenését.

A korszerű ragasztós közbélések segítenek kialakítani, és tartósan megőrizni a ruhadarabok formáját. A közbéléseket az igényeknek megfelelően különböző vastagságban gyártják.

A ragasztós közbélések könnyű, finom, levegős szerkezetükkel biztosítják a ruhaipari termékek jó lég- és nedvességcseréjét, valamint a hordási követelményeknek megfelelő a formatartósságuk és a közbélésnek nem árthat a többszöri mosás vagy vegytisztítás sem.

Fontos követelmény a hossztartóság (nem mehet össze), és a keresztirányú rugalmasság. A közbélésnek illeszkedni kell az alapanyag gyűrődési viselkedéséhez, nem gyűrődhet meg, nem bolyhosodhat (pillingeződhet) és nem rojtosodhat ki. A ragasztás nem látszódhat át.


A ragasztós közbélések gyártása

A közbéléseket gyártásuk során, különböző olvadó ragasztóanyag alkalmazásával hőre lágyulóvá teszik, ezzel biztosítják az alapanyaghoz való rögzítést.

A közbélések több féle eljárással készülhetnek, lehetnek, pl. elemi szálakból kialakított fátylak, szövöttek és hurkoltak, ragasztósak és felvarrhatók. Színük döntően fehér, fekete és szürke, de léteznek színes és testszínű közbélések is, amelyeket áttetsző anyagokból készült ruhadarabokhoz használunk.

Kötőanyagként többféle, különböző termikus, kémiai és mechanikai tulajdonságokkal rendelkező, granulált olvadó ragasztóanyagot alkalmaznak. A ragasztóanyagot a gyártás során a betétanyagra túlnyomórészt egy oldalasan sorban, pontban, rácsosan, szórtan és foltosan történő rétegezéssel viszik fel.

Speciális, a varrást is, könnyítő közbéléseket is gyártanak, pl. övmerevítő, szélrögzítő, tűzésalátét, felhajtásrögzítő, hímzésalátét, stb. A ragasztófátyol segítségével két anyagréteg tartósan összedolgozható.


A ragasztós közbélések fajtái

A mai kor követelményeinek megfelelő, igényes ruházati termékek elkészítéséhez a legalkalmasabb közbélések kiválasztása nagyon fontos. A kiválasztásánál alapvető szempont hogy milyen alapanyaghoz és milyen céllal használjuk azokat fel.

A puha és simulékony alapanyagokhoz, olyan közbélést kell választani, aminek a fonák oldalán nagy ragasztási pontok vannak. A ritkábban elhelyezett, nagy ragasztási pontokon kialakuló ragasztással a közbélés alkalmazkodik az alapanyag tulajdonságaihoz, megtartva a puhaságát.

A tökéletesen sima felület kialakításához, kis és sűrűbb ragasztási pontokkal ellátott ragasztós közbélést válasszunk.

Az elasztikus (rugalmas) anyagok feldolgozása során keresztben elasztikus lánchurkolt, vagy szövött ragasztós közbélést válasszunk.

Átlós irányú szálfektetésű közbélés különösen jól illeszthető a kisebb szabott alkatrészekhez (pl. gallérok), a szálerősítéssel készített betétanyag a megnyúlás ellen ad védelmet.


A hőragasztás

Az alapanyag és a közbélés összekapcsolásához a ragasztóprések alkalmazásával megfelelő mennyiségű hő, nyomás, és idő szükséges, ezek együttes és pontos alkalmazásával érhetjük csak el a kívánt hatást. A kisipari módszerekkel történő ragasztásnál még nedvességre is szükség van a ragasztási kötés kialakításához.

A betétanyag (közbélés) és az alapanyag ragasztással történő összekapcsolódása révén jön létre a kívánt forma. Ezt az eljárást rögzítésnek nevezzük. A rögzítés révén a felső szövet, ill. a ruhadarabrészek stabilizálódnak és tartós formát kapnak.

A rögzítéskor a közbélésben lévő ragasztóanyag a megolvasztás révén újra aktivizálódik, folyékonnyá válik, vagyis felhasználási állapotába kerül. Ügyelni kell arra, hogy a hőmérséklet, a nyomás, és az idő helyes megválasztásával létrejöjjön a kötödés az alapanyag és a közbélés között. Ha ezeket a tényezőket helyesen választottuk meg, akkor a ragasztóanyag a rögzítési folyamat során láthatatlanul a kívánt rugalmassággal a ruhadarabba bedolgozódik.

A legkorszerűbb ragasztóprések alul és fölül egyaránt fűtöttek, ezekkel a présekkel végzett ragasztás tartóssága növekszik.


A rögzítés előkészítése

A feldolgozásra kerülő alapanyagnak zsugorodásmentesnek kell lennie ezért, ha az szükséges, akkor a ragasztás előtt azt be kell vasalni.

Az elkészítendő ruhadarab alkatrészeinek kiszabása után szabjuk ki a közbélést. A szabásminta szerint dolgozunk, de a közbélést 4-5 mm-rel kisebbre szabjuk, mint a készülő ruha alkatrészeit.

A korszerű közbélések hosszirányban kevésbé nyúlnak, mint keresztirányban, ezért azokat mindig az alapanyaggal egyező irányban kell kiszabni. Ettől a szabálytól csak akkor térhetünk el, ha a közbélés kereszt- vagy ferde irányú szabásával egy meghatározott célt akarunk elérni.


Kézi ragasztás

A ragasztás megkezdése előtt mindig végezzünk vasaláspróbát. Ekkor megfigyelhetjük az alapanyag és a közbélés viselkedését, így tudjuk biztosítani a legjobb rögzítési eredményt.

A közbélés rögzítésénél a gyártó által ajánlott paramétereket (hőmérséklet, nyomás, nedves, illetve száraz vasalás, és idő) be kell tartani. A rögzítéshez ajánlott hőmérsékletet a selyem, a gyapjú, és a pamut vasalásánál alkalmazott vasalási hőfok, a felvasalás idő általában 8-15 másodperc között van.

Ha a közbélést kézi vasalóval ragasztjuk fel, mindig stabil, lehetőleg sima asztalon dolgozzunk. Ha vasalóállványon ragasztunk, akkor használjunk speciális vasalóalátéteket.

Az alapanyag fonákoldalára mindig a közbélés ragasztós oldalát fektetjük. Ellenkező esetben a közbélés beragasztózza a vasalóalátétet, vagy a prést és kárt okozhat az alapanyagban is.

A gyártó előírása szerint a közbélést szárazon, vagy nedvesen rögzíthetjük az alapanyaghoz.

Az előírt hőmérsékletű vasalót megfelelő nyomással, ötször-hatszor lassan, lépésről lépésre (a lépések között felemelve), haladva vasaljuk át a közbélés teljes felületét.

Ha a gyártó nedves rögzítést javasol, akkor a megfelelően elhelyezett közbélést nedves vasalóruhával letakarjuk, majd az előírt hőfokra beállított vasalót a megadott ideig nyomjuk az anyagra, ugyancsak lépésről lépésre haladva vasaljuk át a teljes ragasztási felületet.

A közbélés felvasalása után a minél jobb rögzítés érdekében kb. 20-30 percig sima felületre fektetve engedjük kihűlni az egyes alkatrészeket.

A rögzítés után az alkatrészekkel a varrástechnológiai utasításnak megfelelően dolgozunk tovább.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése